A kéklő Írottkő alatt szelíden bújik meg a határszéli kis falu, Bozsok. A településnek a római korban stratégiai szerepe volt, innét indult a Saváriát friss vízzel ellátó vezeték egyik ága. Első írásbeli említése 1279-ből származik, Villa Bosuk néven, ekkor Szent-Vid várához tartozott. Számos patináns múltú család birtokolta /Németújváriak, Garaiak, Bornemisszák, a XVII. század elejétől a Batthyány család és a Sibrik család/. A településen épült kastélyok története is szorosan összefonódik ez utóbbi két család történetével. A Sibrik kastélyt egészen a XX. század elejéig a névadó család birtokolta. A XVI-XVII.

Században épült reneszánsz eredetü, vizesárokkal körülvett négyzetes udvaru kastély, homlokzatán a Nádasd és a Sibrik család egyesített címere látható 1611-es évszámmal. Védett angolpark övezi, mely szinte beolvad az Írottkő erdőségeibe. 1815-ben nyerte el mostani formáját. Feltehetően Árpád-kori alapokra épített nemesi lakóház volt a mai kastély elődje, védelmi és lakófunkciója ennek megfelelően változott.
1906-ban került dr. Végh Gyula művészeti írónak, az Iparművészeti Főiskola főigazgatójának tulajdonába, 1951-ig szívesen tartózkodott itt. 1959-ben a kastély műemléki felújítása után üdülőház lett, ma kastélyszállóként működik. A Batthyány kastélyt – bár csak romjai találhatók – szintén meg kell említeni, hiszen a négy saroktornyos, két emeletes, vizesárokkal körülvett épület kedvenc tartózkodási helye volt főurainak /több előkelő vendég is megszállt falai közt, így 1698-ben II. Rákóczi Ferenc, 1708-ben gróf Esterházy Antal kuruc főgenerális és I. Ferencz császár is. 1841-ben villámcsapás következtében leégett.
A falut az 1532-es kőszegi ostrom ideji török támadás teljesen elpusztította, elnéptelenedett, az uradalmi tulajdonosok horvát telepesekkel pótolták lakóit, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. A középkori eredetű, egyhajós Szent Anna templom 1772-ben nyerte el mai alakját, külső formái középkori eredetét igazolják. Szent József kápolnája 1775-ben készült el.
A település az Aranypatak partján szalagtelkesen, egyutcás faluként épült ki. A járdáig kiépített kapuszínes házak, a virágos telkek, az útszéli gyümölcsfák megragadják a látogató figyelmét. A szőlőkultúra is meghonosodott környékén, de a filoxéra elpusztította ültetvényeiket. Természeti szépségekben gazdag, így pl. a Kalaposkő, a Zsidórét, az Írottkő értékes látnivalókat kínál. Üdítő színfolt, hogy a helyi termékeket a házak előtt árusítják, a vendégkínáló gyümölcsös kosár mellett ott a becsületkassza, mely a vendégek tisztességére alapoz. Érdemes megtekinteni a Borházat, amely 1839-ben lakóháznak épült. A település aktívan őrzi néphagyományait, a lucázás, a farsangolás és a betlehemezés szokását. A Bozsoki Szüret egyre közkedveltebb lesz Kőszeg-hegyalján a vendégek körében. Egyedi érdekessége a településnek, hogy nem csupán a lakóknak, hanem a házaknak is van nevük /a régi tulajdonosaikról/, így mindenkinek két neve van. Vendégszerető lakói a falusi turizmus keretében sok látogatónak adnak szálláslehetőséget.
Bozsok egy gyöngyszem az Alpokalján, minden évszakban egyedi arcát mutatja. A természettel harmóniában élő lakói szeretik csendjéért és békéjéért. Jeles, historikus múltú kastélyfalu, élhető, vendégszerető világával.

A Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.